Tényleg elváltunk?

Mikor történik meg valójában a válás? Amikor elköltözik valaki a másiktól? Amikor rákerül a pecsét a bírósági végzésre? Amikor két ember anyagilag is függetlenné válik egymástól? Amikor nincs már rossz érzés senkiben a másik iránt? Amikor már nincs kommunikáció? Nagyon sok szálat kell szépen lassan elvágni ahhoz, hogy válás valóban minden síkon megtörténjen. Ha vannak gyerekek, akkor egy szál mindig megmarad: a szülőség, ez örökre összeköt. 


DE nagyon fontos, hogy attól, hogy ez a szál megmarad mindkét fél képes legyen kialakítani az új, immáron egyszülős identitását. Hogy mit jelent ez? Legyenek meg a megfelelő családhatárok. Hisz a válás időpontjától nem egy családról beszélünk, ahol külön élnek a szülők, hanem két egyszülős családról. És ennek a két családnak meg kell, hogy legyenek a kijelölt határai. Megfelelő szabályok szerint történjen a kommunikáció, és a találkozások, legyen egyértelmű, hogy ki van határon belül vagy kívül. Legfőképp azért, hogy a gyerekek számára is tiszta legyen a helyzet: anya és apa már nem egy pár, elváltak egymástól, és innentől két külön családot alkotnak. Mindennek akkor lesz igazán nagy jelentősége, amikor az egyik fél mellett megjelenik egy új partner.

Ha nem voltak meg a megfelelően kijelölt határok az elvált felek között, az új partner könnyen érezheti úgy, hogy egy teljes családba csöppent, ahol neki semmi keresnivalója. Elképzelhető, hogy megjelenésével kezdenek átalakulni a dolgok, és láthatóbbá válni a határok, de amivel talán előre senki nem számol: a gyerekek számára sokszok ekkor “esik le”, hogy a szüleik valóban elváltak. És ez akár a valódi különköltözés után évekkel is megtörténhet. A gyerekek csalódottsága, dühe, frusztrációja ilyen esetekben gyakran az új partner felé irányul. Ez pedig nagyon megnehezíti a későbbiekben egy harmonikusan működő mozaikcsalád kialakítását.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük